A hűség lemondás. Lemondás pillanatnyi vonzó érdekeinkről korábbi döntésünk és adott szavunk nevében. Önmagunkba vetett hitünk próbája is, megmutatja, mennyire bízunk döntésünkben, hogy akkor sem térünk le a választott útunkról, ha a távolban már csak pislákolnak az irányfények. A hűség érték. Sokan oly mértékben elveszítették a becsület, a tartás, a tisztesség irányfényét, hogy már fel sem tűnik, ha másoknak megmaradt. A feszültségekkel, krízisekkel, a fent és lent dinamikájával együtt a tartós monogám kapcsolatok hozzák el a vágyott érzelmi biztonságot. A hűség felelősségérzet: nem csak eldobunk egy kapcsolatot, hanem inkább az összes lehetőséggel élünk, ami megmentheti azt.
Mindenhol, különösen a közösségi médiában érzékeljük a ránk zúduló ingeráradatot, levadászni való prédák vagyunk, akkor is, ha éppen párkapcsolatban élünk. Mégis megtapasztalni azt az érzelmi biztonságot, hogy van egy ember, akiben valóban megbízhatok, nekidőlhetek, akivel összekapaszkodunk, bármi történik, egy csapatot alkotunk, és kibírhatatlannak tűnő viharaink idején is ketten tartjuk azt a tépett esernyőt, olyan összetartozás, ami tiszta és ritka kincs a mai időkben. És ez a hűség igazi jutalma.
Az elköteleződés döntés
Döntés arról, hogy befektetek, invesztálok, időt, energiát, figyelmet, jelenlétet rakok bele, és nem sajnálom, mert a kapcsolatunknak eszmei értéke van, bármit megadok érte, hogy működtessem. Nem valódi az a szeretet, amiből hiányzik ez az odaadó önkéntesség, amellyel minden rezdülésemmel a társam mellett állok, mert a kapcsolatunk odaadás, együtt tervezgetés, fejlődés, és annak az átnyújtása, amik vagyunk, és mindenünk, amink van.
Az elköteleződés végleges
Párokkal végzett interjúk során kiderül, hogy akik a házasságukat visszafordíthatatlan elkötelezettségnek tekintik, több lélektani munkát végeznek, vagyis több lelki energiát invesztálnak kapcsolatuk minden terepén azért, hogy elégedettségük és érdeklődésük fennmaradjon egymás iránt. Ellenben azok, akiknek a kötelékekkel kapcsolatos hozzállásuk lazább, vagyis szívük mélyén visszafordíthatónak definiálják, nagyobb eséllyel süllyednek bele a passzívitásba, amelyet a másik ember, vagy a körülmények folytonos hibáztatásával tűzdelnek meg. A visszafordítható szó egy ideiglenes állapotot sugall, mintha csak úgy elég volna ellenni benne, kivenni belőle a jót, és az első krízis idején csomagolni, fejvesztve menekülni, vagy másfelé fordulni. Sokszor éppen a „visszafordítható” hozzáállás az oka kapcsolataink működésképtelenségének és meghiúsulásának. Akik úgynevezett visszafordíthatatlan kapcsolatban élnek mélyebb, meghittebb kötődésről és lelki intimitásról számolnak be, elégedettebbek, mint azok, akik egy visszafordítható kötelékben a döntést valójában meg sem hozták egymás mellett.
Az elköteleződés kizárólagos
Az ember alapvetően olyan, hogy igényli az intimitást, a meghitt, szoros és mély szeretetkapcsolatokat, amelyeket nem lehet megosztani senki mással. Egészséges lelkületű ember nem létezik kötődések nélkül. Hosszú távon nem opciók akarunk lenni, hanem az egyetlen lehetséges út egy társ számára, akihez jó hazamenni, és akivel lelki szinten is hazaérkezünk egymásban. Egy véd- és dacszövetség kell, melyben szükségünk van arra, hogy kölcsönösen az Egyetlen szintjére emeljük fel egymást; mindannyiunk számára fontos ez a biztonságos védvonal.
Az elköteleződés jövőkép
Nem mindegy, hogy van-e a szerelmünkről pecsétes papír. Akik igazi társak, azok valóban csapattársak. A házasság egyik jó tulajdonsága, hogy valaki más szintén ott van velem az élet hadszínterén, és meg is védelmez. Aki valóban el akar köteleződni, annak nem lehet B terve. Nem töri a fejét szökési terveken, menekülési útvonalakon, és nem félelemből, gyávaságból, vagy kényelemből marad benne a kapcsolatban. „Egészségben, betegségben, jóban, rosszban…” Az elköteleződés a legnagyobb támasz és erősség is lehet, mert van valakim, egy megtartó kéz, akire egy életre igent mondtam.
