A kapcsolat, amiért megéri
A szerelem nem elég, ha nem jár együtt tudatossággal, megfelelő önismerettel, ezen belül érzelmi intelligenciával, kompromisszumkészséggel, szeretetalapú kommunikációval.
Egy kapcsolat elmélyüléséhez idő kell,
csak így fejlődhet hosszabb távon erős kötelékké. Ahhoz, hogy az érzések kifejlődjenek bennünk, és valódi, érett érzelmekké alakuljanak, ami ezután a teljes párkapcsolati hozzáállásunkat inspirálja, ahhoz időre, türelemre, és a fent említett tudatosságra van szükség. Minden jól működő kapcsolat egyik titka, hogy elfogadjuk a tényt: a kötelékünk folyamatosan fejlődik, változik.
Új könyvem hatékony segítséget nyújt a párkapcsolati harmónia megtalálásában és fenntartásában, valamint a krízisekkel való megküzdésben.
Újra elérhető!
Legfrissebb írásaim
„Akkor tudunk valamibe beleereszkedni igazán érzelmileg, ha azt érezzük, a másik fél biztonsággal megtart minket. Másrészt mert eldöntöm, hogy kockáztatok, annak ellenére, hogy sérülni, vagy sérteni fogok. Mégis átengedem a társamat a bizalmatlanságom rétegein, egészen közel engedem, hogy megismerje és megtanulja a sebezhető énemet. Az intimitás a bizalom folyománya. A fizikai közelségen túl mély, bensőséges érzelmi kapcsolódás. Azt jelenti, hogy átadom és megadom magam, van bátorságom szeretni, és megmutatni, vállalni valódi önmagam. „
„Az összeillés legbeszédesebb jele az otthonosság érzése. Neki átadom és megadom magam, átengedem őt a bizalmatlanságom védőburkán, egészen közel engedem, hogy lássa, és megtanulja a sebezhető énemet. Hogy elsajátítson engem, ismerje minden arcomat, rezdülésemet. Két összeillő ember nem egyszerűen passzol egymáshoz, hanem egymás közelében nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, biztonságot élnek meg, hazaérkeznek egymásban, otthon vannak.”
„Az összeillés legbeszédesebb jele az otthonosság érzése. Neki átadom és megadom magam, átengedem őt a bizalmatlanságom védőburkán, egészen közel engedem, hogy lássa, és megtanulja a sebezhető énemet. Hogy elsajátítson engem, ismerje minden arcomat, rezdülésemet. Két összeillő ember nem egyszerűen passzol egymáshoz, hanem egymás közelében nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, biztonságot élnek meg, hazaérkeznek egymásban, otthon vannak.”
Veszteségből nyereség – Miért lehet jó egy kapcsolati krízis?
Az egyéni életünk és a párkapcsolati létünk is életciklusokra bontható. Amikor egy új életciklusba érkezünk, mindig van egy krízispont, ami változást követel egyéni életünk és kapcsolataink rendszerében, és éppen a krízispont az, ami a fejlődésünket lehetővé teszi önismeretben, szeretetadásban, a konfliktusok kezelésében. Minden kapcsolat a kríziseken keresztül fejlődik, gazdagodik igazán. Kapcsolatunk szakaszaiban számos természetes krízisfolyamat játszódhat le, mert ez az élet normális rendje, ám ha ezeket nem sikerül jól kezelni, az könnyen, tégláról téglára érzelmi falakat építhet, melynek a vége a teljes eltávolodás. A kapcsolatunk is egy rendszer, működéséhez befektetett figyelem és érzelmi kommunikáció szükséges. Nem az a cél, hogy örökké a kezdeti szimbiózis, a szenvedélyszerelem állapotában lebegjünk, hanem hogy minden életszakaszunkban, életciklus-változásban és krízisben megtaláljuk az egymáshoz vezető utat.
Király Eszter író, mentálhigiénés szakember
