A férfi nem pasi, nem hím, és nem rosszfiú – a férfi címet ki kell érdemelni

Írta: Király Eszter
2019 február 14

Az én szememben a férfi harcos. Harcos a szerelemben, háborúban, a mindennapokban, a fennmaradásért, a területért való küzdelemben, és az anyagi világ hiénái közötti természetes szelekcióban. Hajlott háttal, görcsölve, támaszkodva, örökös elgyötört, aggódó ábrázattal nem lehet hegyeket megmozgatni, a boldogság, a siker, és a lelki harmónia lajtorjáján nem lehet imbolygó lábakkal, zsebre dugott kezekkel, alázat, és koncentrálás nélkül a magasba mászni.

Aki férfi, az nem szemléli sokáig tétlenül, szomorúan, rezignáltan, hogy ez a mai, vad világ hogy kifordult önmagából. Tudja, hogy az életunt, alul motivált, fásult és gyenge férfiakat ez a közeg maga alá gyűri, és kicsontozza, majd végül hanyatlik, és elbukik, ki egykor férfinek hitte önmagát. A férfi karaktere harcokon keresztül edződik ma is nap, mint nap, és mi valójában rátok adjuk fegyvereiteket, ahogyan elrendezzük a kabát hajtókáját, vagy megigazítjuk a félrecsúszott nyakkendőt.

Nekem az igazi férfi hűséges. Elveihez, ígéreteihez, céljaihoz, és a nőhöz, akit szeret. Önmagát csapja be, és csalja meg, ki mindezt megszegi. A férfi tudja, hogy a hűség csendes, belső ünnepség, és a fogadalmat egyedül teszi, szívére tett kézzel, vagy a nélkül, mert a hűség egyszemélyes jelenlét. A hűség, a lojalitás nem függ össze csinnadrattás ünnepséggel, nem kell azt nagydobra verni. A kimondott szavak bármennyire szépek és hihetőek, és bármilyen különlegesre cicomáznak bármilyen szertartást, lehet, hogy később erőtlenül hullnak a földre, erejüket és értelmüket veszítik majd, és a hűségeskü ott marad, örökre beteljesületlenül. Az igazi férfi számára a hűség nem talpig nehéz, nem bújik bele, mint talpig nehéz vasgúnyába, nem tartja a nyakát készségesen, hogy megbéklyózzák, majd az örök hűség fogadalma egyszer csak cserbenhagyja, és lehúzza a mélybe, mint egy óriás kő. Ekkor a hűség valóban fojtó, fullasztó, talpig nehéz kaloda lesz, és milyen könnyű lesz a génelméletre, a hűtlenség génjére fogni a poligámiát.

Az férfi hűségével azt üzeni: a nő, aki szeret, lehet, hogy agyonkarcolt és ezer utat bejárt, de mégis a sok csillogó, kápráztató, kísértésbe ejtő imitáció között ő az igazi, az egyetlen. Az ő szerencseköve, szerelem talizmánja, akivel megelégszik. A férfi nem pasi, nem hím, nem kan, nem fickó, és nem rosszfiú. A férfi címet ugyanis ki kell érdemelni, nem elég hamis, félrevezető, álságos csábmesternek lenni, vagy álarcot viselni. Mert aki igazi férfi, az nem veszélyes szoknyavadász kurafi, ha meghozta a hűség döntését, akkor tisztában van vele, hogy érezhet vonzalmat a nélkül is, hogy utat engedne az érzésnek. A férfi tudja, milyen biztonságosan kötődni egyetlen emberhez, és micsoda felemelő, puhán dédelgető érzelmi biztonságot nyújt ez az állapot, nem akarja ezt kockára tenni.

Nekem a férfi nem jófej szépfiú, országos cimborákkal, hetedhét országra kiterjedő, harsány baráti körrel, hanem emberi kapcsolataiban is a minőségre, megbízhatóságra, tiszta, hagyományos értékekre helyezi a hangsúlyt. Értéket teremt, és kíméletlenül szelektál az élet minden területén, igényszintjéből nem enged. Nem fogad be kulturális, morális szemetet, könnyedén mond nemet, a lélek-gyom, bárdolatlan emberektől határozottan és hajthatatlanul távol tartja magát. Nekem a férfi olyan, hogy nem küzd önértékelési zavarral, és az élet minden területén válogat, tudja mi a nemes, mi az érték, és mi a talmi vacak, hazug imitáció.

Az én szememben egy férfi olyan, hogy védelmezi az övéit. A fogában tartva viszi át őket a túlsó partra, ha az kell, a szájában hurcolja, mint a kutya a kölykeit, mert végső küldetését a családjáért való mély, elkötelezett felelősségvállalásban találja meg. A megteremtett családi fészek nyújtotta biztonságos érzelmi háttér nélkül, minden férfi csak félkarú óriás. Nem vágyik érzelmileg éretlen, önállóan életképtelen, támaszkodó, kihasználó kapcsolatra, olyan nőre vágyik, aki egyenrangú, támogató, gondoskodó, hasonló értékek szerint élő, igazi társ. Aki férfi, tudja, mi az, hogy karom erős, szívem bátor. Tudja, hogy vannak, és lesznek veszteségek, vannak fájdalmak. Hogy semmi sem biztos, hogy amit ma felépített, az leomolhat reggelre, de nem sétálhat sokáig a romokon, nem húzhatja, vonszolhatja maga után a múlt kudarcainak mérgező sleppjét.

Ahhoz, hogy a férfi erejét érezze, nem kell uralnia a nőt. Ahhoz, hogy teremtőnek érezze magát, nem kell önmaga árnyékába tuszkolnia, nem kell elértékteleníteni a társát. Emeljük fel egymást, mi nők emeljük fel a férfiakat, és álljunk, ragyogjunk mellettük. 

 

Facebook Hozzászólások
Kapcsolat

Írj nekem!



Kérem írja be a helyes választ:



anyelfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!

A honlap további használatához el kell fogadni az adatvédelmi nyilatkozatot és a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Az adataid védelme fontos számomra, ezért szeretnélek tájékoztatni frissített Adatvédelmi nyilatkozatomról.

Bezárás