Együtt vagyunk, de mégsem – A szexkapcsolatok lélektana

Írta: Király Eszter
2019 január 04

Egyetlen emberi kapcsolat sem tud tartósan működni érzelmek nélkül, előbb vagy utóbb valamelyikünk többet akar. Átgondoljuk, megbeszéljük, hogy nem lesz több közöttünk egy extrákkal fűszerezett barátságnál, nem felejtünk egymásnál személyes holmikat, nincs romantikus randi, családi esemény, nincsenek apró ajándékok, hónapfordulók, nincs felvállalás, elkötelezettség, monogámia, kötődés, és főleg nincsenek érzelmek.

A szexkapcsolat azonban elképzelhetetlen érzések nélkül, hiszen még egy egyéjszakás kapcsolatba is keveredik érzelem. Képtelenség az érzelmeinket kontrollálni, és egyszer csak azt érzékeljük, hogy együttléteinkbe érzelmek keveredtek, és már alig tudjuk szétválasztani egy komolyabb elköteleződéstől. Kétségbeesetten szeretnék megtartani a szabadságunkat, sérelmek, komplexusok, elvarratlan szálak, feldolgozatlan múlt, lelki sebek tarkítják, csúfítják lelkünket, lényünket átjárja a félelem. Félünk megnyílni, őszintének lenni, ódzkodunk feladni függetlenségünket, a véglegesség gondolata elborzaszt, az elköteleződéstől való tudattalan félelmünk megakadályoz abban, hogy teljesen felvállaljuk a kapcsolatot. Az érzelmek, a vágyódás, és a késztetés, hogy megosszuk a másikkal, amit érzünk alapvető, tiszta emberi igényünk. Ma fájdalmasan gyanakvóvá váltunk, egyre jobban unjuk a folytonos játszmákat, és ugyanazokat a köröket, amiket meg kell futni az ismerkedés során. Az évek során mindenki ennyire belefáradt, és bent ragadt volna ezekben a körökben? Laza kötelékekre vágyunk, majdnem kapcsolatokra, temporális, bármikor átvágható kötelékekre. Egy szexkapcsolatot egy ideig tényleg működhet, de csak úgy érdemes működtetni, ha nem próbáljuk korlátozni önmagukat abban, abban, hogy mennyit és mit érezhetünk.

Légy őszinte önmagadhoz. Képes leszel kezelni egy ilyen helyzetet?

Ha csak nincsenek súlyos elköteleződési problémáink, a kötődés vágya ott él mindannyiunkban, egy egészséges lelkű ember nem létezik kapcsolatok, kötődések nélkül, ez elemi igény. Hosszú távon nem opciók akarunk lenni, hanem az egyetlen lehetséges út valaki számára. Azt akarjuk, hogy végre minket szelídítsen valaki, vegye be a várunkat, küzdjön meg a sárkánnyal, bizonyítsa be, hogy ő az egyetlen lehetséges személy, aki elnyerheti a kezünket. Férfit akarunk, aki nem küzd fóbiákkal és mániákkal, nem fejti le magáról az ölelést. Nem vagyunk kívánságleső és teljesítő programiroda, főleg, ha az egyetlen programhelyszín az ágy.

Ahogyan kötődni kezdünk, a „csupán szexre kellek” tényét egyre nehezebb elfogadni. Vállára hajtanád a fejed, hozzábújnál még, beszívnád az illatát. Beszélgetnél is, ismerje meg a gondolataidat, reagáljon, figyeljen, mentálisan is legyen jelen, időzzön el a szavaidon. Forduljon feléd, nézzen a szemedbe, fürkészve figyelje lelked ablakát, találjon meg mögötte téged, a személyiséged. Szeressen beléd – ez a legmegátalkodottabb vágyálom egy szexkapcsolatban.  De tekintete kifejezéstelen, mondanivalójának semmi értelme, nincs mögötte érzelem. Karjaidat lefejti magáról, olyan zárt a szíve, régóta nem nyitotta meg senkinek. Miért hiszed, miért képzeled, hogy képes vagyok jeget törni? Miért tekinted őt kihívásnak, vagy megmenteni, istápolni való, szegény, sérült léleknek? Ő már eldöntötte a sorsodat, az opció kategóriában szorított helyet, a többi igénybe vehető lehetőség között. Ingyen vagy, mint a többiek, a nap huszonnégy órájában nyitva tartasz. Micsoda belső erő parancsának engedelmeskedsz?

Igen, egy szexkapcsolat a monogám lelkizőknek nem való. Hiába tisztázódnak az elképzelések, a kapcsolati keretek, és hiába konkretizálódnak a játékszabályok, ahogy telik az idő egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat ebben a szeretetlen szexkapcsolatban. Egyre többet invesztálnánk, és ádázul átlépnénk a szexkapcsolat határait, minőségi időt, figyelmet, kedves szavakat, beszélgetést, intimitást, egymásra figyelést, érzéseket várunk. A  másik nem érti. Most mi van? Hiszen jól elvagyunk, szeretgetjük egymás testét, mi kell még? Mindketten így akartuk már a legelején. Így kondicionáltuk egymást, hogy ez legyen a menetrend, és ez nagyon is megfelelő számunkra, egészen a következő megállóhelyig valaki mással. De egy szexkapcsolatban telik az idő, és egyikőnk kontrollt veszít majd, elkezd birtokolni, kérdőre vonni, féltékenykedni. Ő maga sem érti, de megalázó helyzetében olcsó játékszernek érzi magát, akinek nem lehetnek érzései. Nehéz elfogadni, hogy valaki csak szexre kell. Nehéz elfogadni a tényt, hogy csupán szolgáltatás, egy izgalmas programlehetőség, amivel bizonyos időközönként élnek. Egy opció, választási lehetőség, ami bármikor visszavonható, felmondható, törölhető. Tartása, büszkesége, önbecsülése mélyre kerül, és nem tehet mást, ki kell mondania a végszót, bármennyire csodásan bánik a partnere testének húrjaival, már így is elég fájdalmas, és nehezen gyógyuló sebeket szerzett a szívén. Hiányzik, és az elvonási tünetek egyre erősebbek, de minél tovább halogatja a búcsút, annál mélyebben kötődik, de csak egy illúzióhoz, amit megrajzolt és most szeretné, ha megtestesülne.

Egy szexkapcsolat huzamosabb ideig nem tartható fent, de ha mégis, akkor lélekölő lesz. Ha egyikünk úgy érzi, számára mindez lelki teher, szenvedés, csupa kérdőjel, bizonytalanság, és negatív érzések halmaza, akkor ideje továbblépni, elsétálni onnan, ahol semmi keresnivalónk.

 

 

 

 

 

 

 

 

Facebook Hozzászólások
Kapcsolat

Írj nekem!



Kérem írja be a helyes választ:



anyelfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!

A honlap további használatához el kell fogadni az adatvédelmi nyilatkozatot és a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Az adataid védelme fontos számomra, ezért szeretnélek tájékoztatni frissített Adatvédelmi nyilatkozatomról.

Bezárás