Azok a párkapcsolatok a legműködőképesebbek, melyek két hasonló ember szövetségéről szólnak. A párok sokkal inkább harmóniában vannak, ha hasonló életszakaszokon mennek keresztül, megegyeznek a prioritásaik, és anyagilag sem függnek egymástól. Az életközépi válság az érett felnőttkor válságos szakasza. A midlife crisis jelenséggel elsőként Jung foglalkozott, azt tapasztalta ugyanis, hogy az emberek többsége élete delén valamiféle érthetetlen válságba jut, és kétségbeesetett, őrült „lélekkeresésbe kezd”. Esztelen pályaelhagyások, hirtelen válások, impulzushalmozás, fájdalmas emberi, és lelki konfliktusok jelzik ennek a szakasznak a kritikus voltát. Jung szerint az emberi életutat úgy kell elképzelnünk, mint a Nap pályáját: a felkelő Nap ahogy emelkedik, egyre nagyobb területet világít meg sugaraival. Ahogy a Nap az idő múlásával egyre inkább kiterjeszti fényét a külső világra, úgy lesz az embernek is egyre világosabb és gazdagabb a tudata azon keresztül, amit megtapasztal, amit birtokba vesz. Valójában nem tudja, mikor is ér el a zenitre. Amikor azonban a zenitet elhagyja, ragyogása, sugarai gyengülnek, és már nem kifelé, hanem befelé, önmagának világít. Ezt a korszakot élik meg sokan a sors várószobájában való toporgásként, hanyatlásként.
A boldogságot önkéntelenül is a szépséggel és a fiatalsággal azonosítjuk, és súlyos igazságtalanságként, veszteségként éljük meg, ha elhagyjuk a „zenitet”. Negyven-ötvenéves kor körül pedig csak annyit kellene felismernünk, hogy már más az életfeladatunk, mint korábban.
A nagy korkülönbségnek jelentősége van. Az új kapcsolat visszatölti a fiatalos pezsgést az elszürkült, lendületet vesztett hétköznapokba, és életstílus és szexualitás terén is kitágítja a horizontot. Egy fiatal szerető megszerzése azt az érzést adja vissza, hogy férfiként, nőként még csábító, még vonzó, tehát még ott van a szeren. A fiatalabb férfiak számára az érett nő amellett, hogy csinos, vonzó, tapasztalt szexuális és mindenféle más értelemben, érzelmileg is érett, ezért rendelkezik elegendő türelemmel és megértéssel, s ezért olyan vonzó a fiatalabb férfiak számára. Mellesleg a nő nem házasságot és gyereket akar a másiktól, hanem vitalitást, új energiákat, sok szexet és figyelmet, s ettől megfiatalodik, megújul. Egyre gyakoribb az úgynevezett kapunyitási pánik elnevezés is, amely olyannyira általánossá vált a fiatal férfiak körében, hogy külön elnevezést is kapott, quarter-life crisis, vagyis kapunyitási, életkezdési krízis néven is emlegetjük, és mindazokat a félelmeket és szorongásokat jelenti, amelyek a felnőtté válás felelősségéből adódnak. A felnőtt lét magában foglalja a küzdést és a kitartást, a tetteinkért, döntéseinkért, saját életünkért, szeretteinkért való felelősségvállalást. Ezek a fiatal férfiak gyakran komolyan sérülnek nemi szerepeikben, nem képesek férfivá válni, védelmezni, gondoskodni. Ösztönösen idősebb, elfogadó, gondoskodó, dajkáló partnernőt keresnek maguk mellé, akik már eljutottak valahova egzisztenciálisan, velük nem kell felelősséget vállalni, nem kell férfivá érni, mégis magukévá tehetik a felnőtt lét örömteli elemeit.
Az idősebb férfi fiatal nő kapcsolatának kezdetén világosan érzékelhető az adás és elfogadás egyensúlya. Ez kicsit hasonlít egy pénzbedobós automatához, a férfi belerak gondoskodást, felelősségvállalást, stabil egzisztenciát, nyugodt életkörülményeket. A nő cserébe ad fiatalos lüktetést, szabadságérzést, aktív szexet, ismeretlen, új élményeket. A rózsaszín köd eloszlásával konfliktushelyzeteket eredményez, ha két ember teljesen különböző életciklusokban halad, és éppen más életfeladatokkal kell szembesülniük. Egy idősödő férfit például zavarhatják fiatal barátnője szűnni nem akaró elvárásai, főleg, ha mindez az élethez való passzív hozzáállással társul.
Nem lehet ezt a jelenséget egyszerűen csak azzal elintézni, hogy anya-és apakomplexusról van szó, vagy kapuzárási pánikról. Nincs semmi nevetséges abban, ha láthatóan nagy korkülönbség van a két fél között. És itt most ki kell zárnunk azokat az érdekkapcsolatokat, amikor az anyagi helyzet a vonzerő oka, hiszen a sokkal idősebb férfi partner duzzadó bankszámla nélkül nem dobogtatatná meg azt a nő szívet. Nevetséges inkább az lehet, ha az idősödő férfi/nő lelkesen és elvakultan hasonlítani szeretne új, fiatal partneréhez, azokat a stíluselemeket használja ruházatban, kiegészítőkben, beszédstílusban, viselkedésben, amelyek azonban az ő korosztályához nagyon nem illeszkednek. Ezek által külseje, megnyilvánulásai taszítónak, komikusnak, és szánalmasnak tűnnek.
A szenvedély, a szexuális harmónia önmagában semmilyen kapcsolatot nem tart össze és nem biztosít hosszú távú kapcsolódást. Nem az életkorbeli különbség okoz gondot, hanem azok a problémák, amelyek folyamatos konfliktushelyzeteket idézhetnek elő: eltérő gondolkodásmód és érdeklődés, egy kialakuló dominanciaharc, életszínvonal igényekben való különbözőségek, eltérő ambíció, vagy a gyerekvállalást érintő vágyak, kérdések. Az igazán boldog párkapcsolatban élőknek valóban sok közös vonásuk van, és azonosak az alapvető értékekről, az életről szóló elképzeléseik. Ha a szexen kívül nincs más, ami közös, nem lesz tartós a kapcsolat. Egy életszakaszuk eltérő időszakában létező párnak mások az igényei, céljai, ambíciói, mások az életfeladatai, az életről alkotott elképzelései.
Az összeillés lényege az, hogy a szokásaink képesek egymásba olvadni, mindez megnyugtat, érzelmi biztonságot hoz. A kapcsolatunknak értelmet adunk, hagyományokat, ismétlődő szokásokat, egy megbonthatatlan mikrokultúrát, szeretetburkot teremtünk, melyet óvunk, ami nem sérülhet, melyen nem támadhat rés.
