Sokszor a nőnek kell megtanítani arra a férfit, hogy megnyíljon és visszajelzést adjon érzelmeiről

Írta: Király Eszter
2020 április 27

Az életben hatalmas előnyre tesz szert az a felnőtt, akit gyerekkorában megtanították a szülei megfelelően kommunikálni. Megtanították beszélni az érzéseiről, nyíltan önérvényesíteni, építő módon vitatkozni másokkal, merni örülni, szomorúnak, haragosnak lenni, megélni az érzéseket és erről visszajelzést adni a másiknak.

Egy fiú nem sír, ne pityeregj már, mint egy lány, katonadolog, csak a lányok nyafognak, egy férfi megoldja, elvégzi magában. Az érzelmek megfelelő kifejezésére nincs minta. Ha mégis bármire van minta, az az érzelmek elhárítása, a kivonulás a helyzetből, az elkerülő magatartás, a csend. Illetve van egy másik minta: az érzelmek „női módon” történő kinyilatkoztatása. Azért női, mert nőktől lehet látni és tovább vinni, férfiaktól nem. Miért nem beszél a férfi? A nők mindig, minden esetben, így egy hibátlanul, harmonikusan működő kapcsolat alatt is sokkal intenzívebb érzelmi életet élnek. Számukra a kommunikáció a kapcsolódás egyik eszköze, közvetlenebb hozzáférésük van az érzelmekhez. Előfordul, hogy az induló kapcsolatban a férfi is nyílt és önfeltáró, szívesen és rendszeresen beszélgetnek a párok, ez idővel azonban elsikkad. Sok panasz érkezik a párkapcsolatokból, hogy a férfit nem lehet szóra bírni, nem beszél, érzelmileg és fizikailag is kivonódik a helyzetből.

Sokszor nekünk nőknek kell megtanítani arra a férfit, hogy megnyíljon és visszajelzést adjon, ehhez azonban nekünk magunknak is meg kell tanulnunk igazán beszélgetni, és egy elfogadó, érzelmileg biztonságos közeget nyújtani. Nem vádaskodni, kritizálni, a múltat felemlegetni, elvárni, kifakadni, majd megsértődni. Csak ott van bátorságunk konfrontálódni, ahol biztonságban vagyunk. A konfrontáció jelzi a biztonságot, meg merjük mutatni „tökéletlenségünket”, a másiktól eltérő véleményünket, anélkül, hogy attól félnénk, megbántjuk a másikat, vagy elveszítjük elfogadását és szeretetét. Egy tisztázó beszélgetés alapja az érzelmi biztonság, hogy ebben a kapcsolatban vállalhatom önmagam, kiállhatok magamért, mondhatok nemet is, mert tudom, hogy a vitánk épít, a fejlődésünk része, és végül letisztázást, feloldást, megnyugvást hoz.

A legbensőségesebb, legintimebb kapcsolatok egyik legfontosabb része a konfrontáció. Konfrontálódni egy kapcsolatban azt is jelenti, hogy biztonságban vagyok, felvállalhatom önmagam. Csak akkor tudunk fejlődni, változni, egymásért jobbá válni, ha visszajelzéseket kapunk. Maga a kapcsolat is ekkor tud fejlődni, ha visszajelzéseket adunk és kapunk, hiszen az őszinteségünk érzelmi biztonságot teremt, közel hoz minket. A férfiak is bezárkóznak idővel, ha őszinteségükre a nő számonkéréssel, gyanúsítgatással, váddal, drámázással, veszekedéssel reagál. Sajnos ezzel könnyen megtaníthatjuk a férfit arra, hogy nem érdemes konfrontálódni, őszintének, önfeltárónak lenni, jobb elcsendesedni, hallgatni, vagy szépíteni az igazságon.

A nő önismerete, érett viselkedése, nyitottsága rengeteget segít a férfinak abban, hogy később is megnyíljon, felvállalja negatív érzéseit is.

Ne elégedjünk meg egy „nem tudom”, mert a nem tudom nagyon gyakran azt jelenti, nem merem. Mert a kapcsolat már régóta már hatalmi harcok hadszíntere, ahol mindenki a saját igazát hajtja, pedig csak annyit kellene kimondani, jobban szeretlek az igazamnál. Egy ilyen háborúban a férfi könnyen elveszíti a késztetést, hogy megnyíljon, mert úgysem hallják meg a szavát. Sok férfi nem érti önmagát sem, nehezen bánik a saját érzéseivel. Még sokkolóbb a társa érzéseivel találkozni és megérteni azokat. Tehetetlennek érezheti magát, megijesztheti, elrettentheti az „érzelemlavina”. Tehetetlennek, de felelősnek is érzi magát, most hogyan kezelje ezt a helyzetet, ami bénítólag hat rá? Itt jövünk mi, akik nem várjuk el a gondolatolvasást, hanem kimondjuk, mi esne jól ebben a helyzetben. Sokszor egy ölelés is elég az empátia kifejezésére.

Sok pár annyi sérelmet halmozott egymásra, vagy söpört a szőnyeg alá, hogy egyre nehezebbé, idegőrlőbbé válik a beszélgetés, mert a veszekedés mint egy időzített bomba már bármilyen témától berobban. Sok férfi számol be arról, hogy már félnek kettesben maradni, mert akkor beszélgetni kell, a kirobbanó veszekedéseket meg nem lehet elviselni. A beszélgetés ne legyen egyenlő a felgyülemlett feszültség kiadásával, levezetésével, ez nem megoldásra törekvés, ennyi erővel akár egy bokszzsákot is püfölhetünk. Egymás békéje kell, hogy legyünk, ne vegyük el egymás kedvét a közös időtől.

egyéni konzultáció - Király Eszteregyéni konzultáció - Király Eszter

Facebook Hozzászólások
Kapcsolat

Írj nekem!



Kérem írja be a helyes választ:



anyelfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!

A honlap további használatához el kell fogadni az adatvédelmi nyilatkozatot és a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Az adataid védelme fontos számomra, ezért szeretnélek tájékoztatni frissített Adatvédelmi nyilatkozatomról.

Bezárás