Szeresd magad annyira, hogy megszabadulsz a mérgező emberektől

Írta: Király Eszter
2018 november 01

Régen sokan kopogtatás nélkül bejöhettek hozzám, úgy gyűjtöttem az embereket, hogy nem szelektáltam őket. Ma tudatos emberbarát vagyok, megválogatom, kit engedek a vaskapukon túl. Nem halmozok mindenféle színes, tetszetős, ízlelőbimbóimat lázba hozó, ám szervezetemre, lényemre ártalmas, mérgező emberi kapcsolatokat. Egyetlen pillantásból, és beszélgetésből kiszűröm a junk-ot, az érdekembert, az álbarátot, az arctalan kalandort, az energiavámpírt a tehetséges szívrablót.

Ma már tudom, hogy elsőként magamért, a saját lelki, testi egészségedért tartozom felelősséggel, és csak ezután fordulhatok mások felé. Minden emberi kapcsolat a választásom, és nem az utolsó lehetőségem. Nem önzőség kihagyni, hátrahagyni tehát azokat az élethelyhelyeteket, amelyek mérgeznek, nyomorítanak. A saját életemet kell felelősségel berendezni, ápolni, kigyomlálni. Igen, az emberek is kigyomlálhatók, magyarázkodni sem kell. Aki önmagával elfogadásba kerül, az tudja, vannak emberek, akik már régen nem tudják elhitetni, hogy a javunkat szolgálják, ezért úgy kell hátrahagynunk őket, hogy vissza sem nézünk a vállunk fölött.

Mégis sokszor az időnket pazarlókra vesztegetjük a legtöbb időt, az energiarabló kapcsolatainkra a legtöbb figyelmet, a szárnyaszegett szerelmekre a legtöbb könnyet. Ma valahogy divat lett önzetlennek lenni. Éjjel nappal elérhetők vagyunk, feladatokat teljesítünk, végrehajtunk, mert féltjük a státuszt, a helyet, a biztosat. Nem szólunk, nem kérjük ki magunknak a méltatlan bánásmódot, elviseljük, ha bárki megcsal, kigúnyol, semmibe vesz, levegőnek tekint, kihasznál, érzelmileg manipulál, és függővé tesz. Meddig kell tűrni? Miért hagyjuk, hogy ordító pszichoszomatikus tünetek kínozzanak, és végül a lélek után a test is beteggé váljon? Miért nem állunk ki magunkért, miért nem hagyjuk hátra az energiavámpírokat, és keressük inkább a véradók, a vérátömlesztők társaságát? Ők nem adnak át negatív gondolatokat, indulatokat, nem becsmérelnek, és nem lopnak el reményt, biztonságot, lehetőséget, önbizalmat, örömet, sikerélményt, boldogságot. Ha már felismertük azt a bizonyos mérgező embert, akkor miért az ő lelkével törődünk? Miért nem inkább azzal, hogyan mentsük önmagunkat? Egy mérgező ember esetében jogod van nem felvenni a telefont, nem válaszolni az üzeneteire, és nem kifizetni a számláit. Jogod van megtartani a magánszférádat, jogod van hátat fordítani neki, elhatárolódni, kerülni őt, nemet mondani. Jogod van kigyomlálni az életedből, és önvédelemből távol tartani magad, még akkor is, ha a családtagodról, férjedről, párkapcsolatodról van szó. Igen, nehéz, mert a mérgező emberek tökéletesen tudják, hogyan kell bűntudatot kelteni.

Az energiarablók közöttünk élnek. Velük minden egyes emberi megnyilvánulás értelmetlen és fölösleges időtöltés. Ne könyörülj rajtuk. Minden egyes szavukban ott van az abszurd humorba burkolt éles gúny, a bántó, lehúzó irigység. Ezt mindaddig teszik majd, ameddig hagyod. Amíg el nem sétálsz onnan, és körül nem veszed magad azokkal az emberekkel, akiket kizárólag te magad választasz meg.

Mert ahogy neked sem kell mindenkit szeretni, ugyanúgy téged sem szerethet az egész világegyetem. Nem kell minduntalan azon munkálkodni, hogyan legyél jobb egy másik ember szemében, és nem kell önmagadban vájkálni a hibákért, vajon hol, mit ronthattál el. Vannak és lesznek emberek, akiknek az életteredbe tilos a bemenet, mert csak galibát okoznak, széthordják a szemetet, rongálnak, általad felállított értékeket rúgnak fel két lábbal, és szeretett embereket uszítanak egymásnak. Nem kell a romhalmazt, a káoszt helyettük eltakarítani. A saját életedet kell felelősséged berendezni, ápolni, kigyomlálni. Igen, jól látod, az emberek is nyugodtan kigyomlálhatók, ne érezz tehát lelkifurdalást, tedd ki a magánterület táblát, magyarázkodni sem kell.

Vannak a sorsszerű találkozások, amikor néhány perc alatt minden eldől. Amikor az egymásba kapcsolódott tekintetekben ott van a valami, és a szemek beszélnek, egy egész életút, egy gazdag élettörténet, egy tiszteletet érdemlő, teljes élet csillog bennük. Legszívesebben megfognád a kezét, vagy átölelnéd őt, a bizalom érzése mindennél erősebb. Ők a „véradók”, vagy „vérátömlesztők”, akik nem adnak át negatív gondolatokat, indulatokat, nem becsmérelnek, és nem lopnak el reményt, biztonságot, lehetőséget, önbizalmat, örömet, sikerélményt, boldogságot. Nem csapolják meg energiakészletünket. A saját életedet kell felelősséged berendezni, ápolni, kigyomlálni. Igen, jól látod, az emberek is kigyomlálhatók, ne érezz tehát lelkifurdalást, tedd ki a magánterület táblát, magyarázkodni sem kell. El kell engedni, kívül kell rekeszteni az idődet pazarlókat, velük  megrekedsz, stagnálsz, ők életed természetes menetének élő, lélegző akadályai. Ők azok, akik megmagyarázzák, hogy miért jó egy helyben topogni az effajta kapcsolat leült iszapjában, még vissza is húznak, maradj még, hová sietsz, időtök végtelen.

Szeretned kell annyira magad, hogy megszabadulsz tőlük. Ne érezd rosszul magad, nekik nem tartozol semmivel. Sem az időddel, sem a tiszteleteddel, sem a figyelmeddel, sem a lelkifurdalásoddal. Éppen eleget kerested a mentséget a vérszívásra. Legfőbb ideje, hogy elengedd őket.

 

Facebook Hozzászólások
Kapcsolat

Írj nekem!



Kérem írja be a helyes választ:



anyelfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!

A honlap további használatához el kell fogadni az adatvédelmi nyilatkozatot és a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Az adataid védelme fontos számomra, ezért szeretnélek tájékoztatni frissített Adatvédelmi nyilatkozatomról.

Bezárás