Sokszor az időnket pazarlókra vesztegetjük a legtöbb időt, az energiarabló kapcsolatainkra a legtöbb figyelmet, a szárnyaszegett szerelmekre a legtöbb könnyet. Manipulatív, mérgező kapcsolatokban rekedünk, pedig a vészharang ezerszer megszólalt már odabenn, mégsem...

Életünket a kezdetektől fogva átszövik a kötődések. Egészséges lélekkel kötődni valakihez elemi szükséglet, ahogyan a gyökér is kapaszkodik, és ha megerősödött, ha elég szilárdan áll, elkezdődhet a fa és a talaj közös létezése. A gyökér nem életképes talaj nélkül,...

Induló kapcsolatainkban valami olyat keresünk, ami mi nem vagyunk, ami hiányzik belőlünk, amit elmulasztottunk elsajátítani, mert nem volt lehetőségünk, nem voltunk elég nyitottak, bátrak. Izgalomba hoz az újdonság, és elvarázsol, rabul ejt a merőben ellentétes...

Minden nőnek szüksége van becéző, szép szavakra, bújásra, bátorító ölelésre, lelki támogatásra, és arra, hogy nőként bánjanak vele. Miközben kifelé sziklaszilárdnak, sérthetetlennek láttatja önmagát, árnyékszemélyiségében ott él a férfigondoskodásra vágyó, törékeny,...

A szeretni nem tudó férfi szorosan ölelt álmában, de valójában nem hagyta magát szeretni. Senkit nem engedett közel, nem fordította ki a lelkét, nem nyitotta meg a szívét. Folyton egy élesített, beriasztott állapotban lebegett, és soha nem pihent, folyamatos lelki...

Egy férfinél az elköteleződés szándéka nem azon múlik, hogy a nő mit tesz érte, hanem sokkal inkább azon, hogy a kapcsolat hatására ő, a férfi mit akar megtenni, vagyis milyen emberré válik. Az elköteleződés döntése akkor születik meg benne, amikor felismeri, hogy a...

A hosszú távon működő párkapcsolatokban nem egy túlszerető, érzelemfüggő, térdre boruló, méltóságát vesztett társat szeretnénk magunk mellett látni, aki egyre csak arra vár, hogy testi-lelki komfortérzetét biztosítsuk. A túlszeretés, az érzelmi függőség megöli a...

Ahol nincs empátia, támogató együttérzés, értő hallgatás, a másik lelkiállapota iránti érzékenység, ott meg nem értettnek érezzük magunkat, ott lassan bezárkózunk egymás előtt, végül beáll a csend, és a társas magány felé sodródik az egykor eleven, meglepetésekkel...

Ő az, aki beleillik életem díszleteibe, mintha mindig is ott tett-vett volna körülöttem. Eljön az idő, amikor elég az önszabotázsból, már elég a toxikus karakterekből és szelídítésükből is elég, már nem ugráltatok oroszlánt tüzes karikán, már nem jelent önsanyargatást...

A rutin, az ismétlődő szokásrendszer érzelmi biztonságot és kiszámíthatóságot ad, egy bejáratott, jól ismert párkapcsolati komfortzónát. A múló évek azonban kényelmetlen, szűk, kalitkává alakíthatják azt, ami egykor szenvedélytől izzott. A szenvedély is egy olyan...